A kolostor Bácstól mintegy 15 kilométerre nyugatra, a Duna irányában fekszik. A komplexum templomból, szerzetesi szállásokból és a hozzá tartozó gazdasági épületekből áll. Története során többször elpusztult és újjáépült, a Rákóczi-szabadságharc idején pedig teljesen leégett. Az első kolostort a dalmáciai Bogdan kereskedő alapította 1478-ban, hálából az Istenszülőnek, amiért meggyógyította beteg szemeit. A jelenleg is álló templom a 17. században épült, a tehetős szegedi kereskedő, Temesvári Mihály kezdeményezésére; ez már a negyedik templom ugyanazon a helyen, és Szűz Mária bemutatásának van szentelve. A nagy fogadó és a bodjani templom barokk stílusban épült, belső falképeit pedig a kor híres zoográfusa, Kristofor Žefarović készítette. A fogadó egykor gazdag, szakértő módon berendezett múzeumnak adott otthont, amely Žefarović művészetének és életművének volt szentelve; számos régi metszet, olajfestmény, liturgikus edény, nyomdaeszköz és más értékes ritkaság volt itt kiállítva, amelyeket ma felújításra szorulnak. A kolostor több nevezetes tárgyat is őriz, köztük a Manasija kolostorból származó műkincseket. Legnagyobb büszkesége azonban Szűz Mária csodatevő ikonja ( a világ hat ortodox, kanonizált csodatévő ikonja közül az egyik), amelyről úgy tartják, hogy különleges gyógyító erővel bír, és különösen a gyermektelen párokért közbenjáró. A kolostor alapításától, 15. századtól egészen 1991-ig férfikolostorként működött. A komplexumhoz hektárnyi erdők, gyümölcsösök és egy gazdag növényzetű udvar tartozik. A fogadóban egy kis kápolna is található forrással, amelyben a hagyomány szerint maga Bogdan, a kolostor alapítója mosakodott meg beteg szemével - és csodálatos módon felgyógyult.
