A 14. századtól egyre gyakoribbak voltak a török betörések. Számos hadjárat indult Bácsból a törökök ellen. A mohácsi csata idején Bács is kiállította lovasságát, azonban a török előrenyomulást nem sikerült megállítani; így a mohácsi vereség és Belgrád eleste után, a 16. század elején, 1529-ben Bács is török kézre került. A mohácsi csata után a törökök feldúlták Bácsot, és a település a Szegedi szandzsák kadilukjává, valamint a mintegy 70 falut magába foglaló bácskai náhije székhelyévé vált.
A bácsi hamam a város központjában található, és az oszmán uralom vajdasági időszakának értékes és ritka emléke.
Valószínűleg 1578 után épült, és Evliya Çelebi is megemlíti 1665-ös bácsi látogatása során. A régészeti feltárások szerint a hamam hat helyiségből állt: a šadrvan szolgált előcsarnokként és öltözőként, a halvat volt a fürdőhelyiség, a hazna a víztároló, míg a đulhan a fűtőhelyiség (kazánház). A hamam részben megsemmisült, de a központi tér kupolájának egy része fennmaradt. Megőrződtek továbbá több helyiség falai korabeli edényekkel együtt, és ma is jól láthatók azoknak a kerámia csöveknek a maradványai, amelyek a meleg és hideg víz elvezetésére szolgáltak.
